Los Angelesben megnyílt és jövő év áprilisáig látható az Intersections című építészeti kiállítás, amely Polónyi Károly (1928–2002) építész, várostervező életművét mutatja be – adta hírül Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ.

Megtartja-e a vidéki népességet – legalábbis csökkenti-e a fogyását – a mezőgazdaság viszonylag munkaerő-igényes ágazata, a zöldség- és gyümölcstermesztés? Ezzel a kérdéssel kerestük meg Apáti Ferenc egyetemi docenst, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökét.

Több száz éves sírokra és XVII. századi ruhadarabokra bukkantak a régészek a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház altemplomának feltárása és helyreállítása során. A gótikus templomtérben nyugszik 1762 óta Padányi Biró Márton püspök, örökös főispán.

Képzeljük el, milyen lesz a világ 2075-ben. Erre a játékra invitálta Takács-Sánta András humánökológus azokat, akik hisznek abban, hogy az ember képes kedvező irányba változni, s ezáltal elkerülhető az ökokatasztrófa. És mivel játszani csak komolyan szabad, a kérdésről kutatókat kért fel előadásra.

Áramtermelés mellett kutatási célokat is szolgál a szegedi ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet telephelyén a közelmúltban átadott, egyedi megoldásokat is alkalmazó naperőmű.

Négysávos, tizenhárom kilométer hosszú autópályát építenek a védett amazóniai esőerdőn keresztül, sokak gyanúja szerint a Belém városában rendezett COP30 klímacsúcs kedvéért. A hír igaz – részben.

Áll egy százhúsz esztendős ház Budapesten, a Munkácsy Mihály és a Szondi utca sarkán. Még hetvenes évekbeli, emeletráépítéssel párosult „felújítását” követően is a szecesszió szép példája. Hajdan az építkezéshez lovas kocsival hordták az anyagot.

Eltelt egy év, véget ért egy újabb ENSZ-klímakonferencia, a szokott koreográfiával és eredménnyel. A tanácskozás előzetes menetrend szerinti lezárásakor egy minden fél számára elfogadhatatlan tervezet született, amelyet heves zsarolások és viszontzsarolások után végül egy üres, általános szándéknyilatkozat követett.

Új lehetőséget kínálnak a nehéz teherautók és autóbuszok elektromos meghajtásában a több országban folyó, Franciaországban immár biztató gyakorlati eredményekkel járó kísérletek, amelyek révén útburkolatba épített berendezésekkel menet közben lehet tölteni e járművek akkumulátorait.

Ma lenne kilencvenesztendős a magyar organikus építészet kiemelkedő alakja, Makovecz Imre. Személyiségéről, szellemi hatásáról és örökségéről beszélgettünk Salamin Ferenc építésszel, a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozatának vezetőjével.

Azt akarom mondani, hogy a füvet jártam és a füvet néztem, de akkor a többit elhallgatom, eltagadom ‒ kezdi Szép Ernő az egyik tárcájában, mely az Október című kötetében szerepel, és mennyire igaza van!

Legyen a kastélyban ötvenkét szoba, ahány hét van egy esztendőben, s az ötvenkét szoba háromszázhatvanöt ablakkal (ahány nap van egy évben) nézzen a hatalmas angol parkra – szól a szabadkígyósi historizáló neoreneszánsz Wenckheim-kastély legendáriuma.

Meglehetősen egészségtelen viselet ez a lábbeli, nyáron belefülled a láb, keményebb teleken meg több zokni ellenére is kegyetlenül fázik az ember lábujjainak hegye. A bokát sem tartja, nyeklik-nyaklik benne a láb, mégis nélkülözhetetlen volt a falusi ember számára.

Rendezett a dán vidék, talán túlságosan is! Minden négyzetcentiméternyi helyet megművelnek; ez az első benyomása az újságírónak, aki a buszon keresztül a dán tájat szemléli.

Eredeti rajzok, fotók, makettek, hanghatások, hang- és filmfelvételek idézik fel Makovecz Imre képzelőerejét, hitét, szimbolikát hordozó, megszületett és tervezőasztalon maradt alkotásait a Műcsarnok Angyalok és építészet című kiállításán.

Menthetetlenül zuhan az emberiség a szakadékba, vagy hidat tud építeni fölé? Esetleg van harmadik válasz is az ökológiai válságra? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Takács-Sánta András humánökológussal, az ELTE TÁTK docensével, akinek Világeleje című kötete már harmadik kiadásban jelent meg.

Lila és rózsaszín virágok tömege borította el a világ legszárazabb sivatagját, a chilei Atacamát, két év alatt immár másodszor. Ez a jelenség, bár nem páratlan, eddig ritkaságnak számított, a korábbi negyven év során tizenötször fordult elő. A sejthető ok ezúttal is a klímaváltozás.

Nem véletlenül ígér a cím sejtelmes kalandtörténetet. Valóban az. A mesés Keletről kíván regélni, a mesés világról, amely most, a huszonegyedik században sem sztereotípia. A história Dubairól és monarchájáról, Mohammed sejkről meg az „Arab toronyról” szól.

Ismertséget a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnökeként szerzett, ám most mégsem elsősorban a vizekről, hanem a fákról, az erdőkről kérdezzük Kun Zoltánt. Elvégre erdésztechnikus. Hogy aztán kiderüljön: a két témakör aligha szétválasztható.

Gyakran esik szó megsemmisült vagy veszélyben lévő műemlékekről Magyarországon. A panaszok sok esetben minden bizonnyal indokoltak, és nem vigasz, hogy más országokban is komoly problémák vannak a műemlékállomány megóvása, méltó hasznosítása körül.

Erdeink természetidegen művelése miatt bajban vannak a fehérhátú fakopáncsok. A megoldás kulcsa a helytelen gyakorlat megváltoztatása – hívta fel nyílt levelében az agrárminiszter figyelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Halmos Gergővel, az egyesület ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Európa legveszélytelenebb mérges kígyója, Magyarország legveszélyeztetettebb gerincese, a rákosi vipera fokozottan védett állatfaj. A Felső-Kiskunságban, a Peszéradacsi-réteken az 1980-as évekre a kihalás szélére sodródott, ám egy lelkes mentőcsapat tenyésztése révén ezernél is több egyed került vissza a természetbe.

A lengyel főváros főpolgármestere évente Építészeti Díjjal ismeri el a város legjobb épületeit, köztereit, valamint jeles építészeti eseményeit. A budapesti Lengyel Intézet az idei esztendő díjazottjait mutatja be október 21-én nyíló kiállításán.